2014. augusztus 26., kedd

Kappa Cygnidák 2014 - VCSE

A KCG raj napról-napra ontja Tűzgömbjeit, mely a korábbi évekhez viszonyítva egyre inkább figyelemre méltó! Így a szép felvételeken túl, tudományosabb vonatkozásban is érdemes megvizsgálni történetüket. Igazán pontos adatokat azonban csak szeptember végén, október elején fogunk kapni, a videometeoros eredmények kiértékelése után.
Egy tegnap esti -2,5mg fényes Kappa Cygnida Tűzgömb, melyet Jónás Károly vizuálisan is látott!
2014.08.25. 19:53UT HUBEC felvétele Becsehelyről
 
Gucsik Bence szintén egy szép KCG meteort látott és fotózott Harkáról 22:18UT-kor a vonuló felhőzet között. Gratulálunk!
  
Csizmadia Szilárd a VCSE levelező listáján az alábbiak szerint foglalta össze a raj történetét:

"A kappa Cygnidák (KCG) meteorrajt 1874-ben fedezte fel Konkoly Thege Miklós, ezt Jenniskens holland és és Vaubaillon francia csillagászok 2008-ban az amerikai Astronomical Journal 136. kötetének 725. oldalán kezdődő cikke is említi. 1877-ben és a következő években Denning angol amatőrcsillagász figyelte meg ismét a rajt, majd ugyanő jegyzett fel KCG meteorokat pl. 1879-ben 1885-ben, 1886-ban és 1887-ben. Denning 1893-ban aug. 5-16. közötti jelentkezési időszakot adott meg a KCG-rajra. A 19. században más brit megfigyelők is észlelték a rajt.

1922-ben más brit észlelők feljegyezték, hogy a KCG-raj a második legerősebb augusztusi raj volt a Perseidák után abban az évben - de a zűrzavaros kezdeti évekre jellemző, hogy Grace Cook Theta Cygnidáknak nevezte a rajt. 1922. aug. 21/22-e éjszakáján egy kanadai észlelő is feljegyzett 6 KCG-meteort.

A következő években hol említették a rajt, hol nem. Egy 1930-as kiadású, Hoffmeister jegyezte könyv csak közepes erősségűnek írta le.

A következő évtizedek nehezebb történelmi időszakai alatt csak elszórt KCG-észlelések történtek.

1954-ben Fred Whipple 144 fotografikus meteorpályát elemzett, amelyek közül szerinte 5 tartozik a KCG-rajhoz. Ez az öt meteor aug. 9-22. között tűnt fel. Szerinte egy magas inklinációjú, 7-8 év keringési idejű üstökösből származhatnak a KCG-meteorok, amely naptávolban 7-8 CSE-re is eljuthat a Naptól, és az üstökös maradványa pedig nagyobb méretű kisbolygó lehet (a szülőégitestre nézve lásd még a későbbi megjegyzést).


Az 1961-65 közötti radarészlelésekből Sekanina egyértelműen azonosította a KCG-rajt, amely a radarészlelések alapján aug. 23-28. között, változó aktivitással jelentkezik. Ugyanakkor 1968-69-es észleléseiben nem detektálta a raj jelenlétét. Eredményei összhangban vannak azokkal a vizuális megfigyelésekkel, miszerint a raj egyes években aktív, másokban nem. Pl. 1879-ben 10 meteor/óra körüli aktivitást mutatott a raj, 1974-ben magyar észlelők ZHR=23,6 meteor/óra nagyságú aktivitást jegyeztek fel, 1982-ben japán észlelők ZHR=14 meteor/óra nagyságú aktivitást láttak, de 1984-ben holland észlelők már csak ZHR=2-3 meteor/órájút. A raj nagyon változékony, különböző években más és más az aktivitás nagysága, akár teljesen el is tűnhetnek az égről a KCG-meteorok.

1993-ban Dióskálban többen megfigyeltük a KCG-raj maximumát (pl. Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Csizmadia Natália, Csizmadia Nagyezsda, Szekeres Tibor). Erről a Meteor c. lap 1993/11-es száma is beszámolt, a hullást "intenzívebbnek" nevezve. A VEGA részletesebben is bezsámol 14-ik számában (megjelent 1993-ban), ami elérhető  a
http://vcse.hu/vega/vega14/page6.html oldalon. Akkoriban az Alfa Cygnida és Kappa cygnida rajokat nem választottuk szét vizuálisan, de az 1528 feljegyzett meteorból 70 colt Cygnida. Az akkori cikk szerint az észlelt cygnidák 65%-a volt KCG és 35%-a ACG a pályarajzok alapján történt utólagos szétválogatások alapján, tehát kb. 45-46 volt KCG. Denning 1877-ben 52 rajtagot jegyzett fel egymaga, a két meteortevékenység tehát összemérhető.


Ugyanez a változékony aktivitás látható a mellékelt ábrákon is, amin a 2009-2013 közötti hazai videometeoros észleléseket tüntettük fel. Míg a Perseidák viszonylag stabil maximumot mutatnak (de azért ott is vannak változások), a kappa Cygnidák nagyon változékonyak és mintha többszörös maixmumot produkálnának. Nagyon érdekes lesz ezeket az ábrákat a jövő hónap végén - mire az adatfeldolfozás befejeződik - a 2014-es eredményekkel, mert vizuális és fotografikus észlelések szerint idén újra erős volt a raj.



A rajtagok általában halványak, az átlagfényesség 3-3,3 magnitúdó közötti, de a raj gazdag tűzgömbökben. Míg a Perseidák 1,2 %-a fényesebb -2 magnitúdónál, a kappa Cygnidák négy százaléka fényesebb -2 mg-nél! így érthető a relatíve sok KCG-tűzgömb.

A KCG-raj gyanított szülőégiteste a 2008 ED69 ideiglenes jelű kisbolygó, amelynek végleges sorszáma 361861, de végleges neve még nincs. Ez a kisbolygó egy Apollo-típusú földsúroló kisbolygó, átmérőjét 1,2-1,7 km közöttire teszik. Valószínű, hogy egy halott üstökösről van szó. Mivel halvány kisbolygó, későn fedezték fel, ezért csak 2008-ban sikerült a KCG raj valószínű szülőégitestjét azonosítani. A KCG-k radiánsa egyébként diffúz, 22 fok átmérőjű, ami idős rajra utal, mégis vannak benne sűrű, szét nem szórodott, frissebb, fiatal anyagcsomók is, pl. ami az 1993 körüli nagy tűzgömbparádét okozta. A mellékelt ábra P. Jenniskens 2008-as cikkéből származik, és a szülőkisbolygó pályáját mutatja. Jenniskens rámutatott arra, hogy a Vénuszon a KCG-k sokkal nagyobb tűzgömbtevékenységet okoznak, mint a Földön!



A rajtagok gyakran kékesek, fehéresek, és közepes sebességűek

Következő évekbeli folyamatos megfigyelésük 
(vizuális, rádiós, fotografikus, videós) fontos lenne."

Írta: Csizmadia Szilárd, 2014. augusztus 26. VCSE

2014. augusztus 25., hétfő

Cseljabinszk - "Impact-melt"

A minap egy igen különleges meteorit darabka került szerkesztőségünkhöz Gucsik Bence jóvoltából, aki hazánk egyik leglelkesebb meteorit gyűjtője, több igen különleges darab birtokosa. Komolyan foglalkozik a meteoritok szerkezetével, leesésüknek körülményeivel és az Univerzumban "elszenvedett" történetükkel. Így tudtuk meg ennek a Cseljabinszki meteorit ezen apró kis darabjáról az alábbi érdekességeket egy kis összefoglaló keretén belül! Köszönjük!  

A hullás: 

"A Cseljabinszki-meteorit 2013. február 15-én, helyi idő szerint kora reggel (4óra 20p) hullott Oroszországban, Cseljabinszk városához közel. A légkörbe belépő test rekord méretű lehetett, körülbelül 17 méter átmérőjű. Több mint tíz másodpercen keresztül égett a légkörben, végül hatalmas fénnyel felrobbant. A robbanások hangja néhány perces késés után elérte a lakott településeket, amelynek az ereje akkora volt, hogy betörte az ablaküvegeket, és egy gyárépület tetejét. Sokan megsérültek a repkedő üvegszilánkok miatt. 

A lehullott darabok összeszedése:

Az esemény utáni napokban nagy volt a zűrzavar, szinte káosz. Sokan azt hitték, hogy itt a világvége, vagy katonai támadásra gyanakodtak, végül megszületett a tudományos magyarázat. A lapos beesési szög miatt volt aki úgy vélte, hogy az érkező test teljesen megsemmisült és fokozatosan parányi darabokra szakadt, de a rengeteg nagyszerű felvétel elemzése során mégis egy nagyobb meteorit kutatására indúltak.
Nem sokkal a hullás után találtak egy nagy lyukat a Csebarkul-tó jegében. Erről is sokáig mentek a kétes találgatások, miszerint horgászok vájták, de lehet, hogy alatta lapul a hatalmas meteorit? A szakemberek az első 1-2 hétben apró meteoritdarabkákat szedtek össze a befagyott tó jegén, ami további darabok keresésére biztatta őket. Ezekhez a szilánkokhoz még csak a tudósok férhettek hozzá, a titokzatos lyuk körül a tó jegét lezárták. Ezeket a darabokat egyből egy laborba vitték, és egy nagyon gyors, ’futómérés’ alapján jöttek rá, hogy a meteorit közönséges kőmeteorit, egy LL5 típusú kondrit.
Végül 2013. novemberében találták meg a legnagyobb darabot a lyuk mélyén, majd több darab néhány mázsás meteoritot halásztak még ki.

Azonban nem csak a tó jegére hullottak apróbb meteoritok: a környéken az erdőkben, az udvarokon, mindenhol a hóban meg lehetett találni ezeket a kozmikus szilánkokat. Nem volt nehéz őket összeszedegetni: a még langyos hőmérsékletű lehulló kavicsok apró lyukakat vájtak a hóba. Ezekben a lyukakban megolvadt a hó rövid időre, ám gyorsan meg is fagyott a kinti hideg miatt, hátrahagyva egy jeges csövet, alján pedig ott ültek a meteoritok. A következő hetekben, hónapokban rengetegen  mentek ki keresgélni. Mivel a szórási mező nagy volt, lakott területekre is hullott, így voltak, akiknek igazán nem kellett messzire menni a darabokért, hiszen ott voltak az udvaron. 

Ha össze tudnánk ’gyúrni’ az összes összeszedett meteoritszilánkot, egy néhány méter átmérőjű, azonban több mázsás sziklát kapnánk. A legnagyobb, Nap-fényességű robbanás következtében a meteorit rengeteg apró (néhány centis) szilánkokra szakadt, mely beterítette a robbanás környékét. Ezen a területen nem lehetett sokkal nagyobb darabokat találni, a kisebbekből annál többet. (A lehulló szilánkok miatt senki sem sérült meg, a károkat kizárólag a hangrobbanás ereje okozta!) 

A meteorit összetétele, típusa, kialakulása: 

Mint már korábban írtam, a meteorit egy közönséges kőmeteorit, ún. kondrit. LL5 az altípusa. LL (angolul low-low) a nagyon kevés vasra utal (a legtöbb meteorit tartalmaz vasat, ezt a vastartalmat általában jelölni szokták a típus nevében) Az 5-ös szám a belső összetételére, szerkezetre utal. Ha  megnézzük az LL5-ös mátrixot egy fehéres, világosszürke anyagot láthatunk, melyben itt-ott találunk egy-két csillogó vasdarabot nagy kondrumokkal. Azonban a típus meghatározása egy kicsit csalóka, ugyanis nem CSAK ebből a szép fehéres mátrixból áll. Van egy fekete, ún. impact melt ("becsapódási olvadási réteg") összetevője is a meteoritnak. Ez a fekete anyag magába foglalja az LL5-ös nagyobb darabokat. 

 forrás: wikipédia

Kevésbé látványos, így a gyűjtők körében nem is annyira kedvelt... pedig ez a ritkább összetevője a Cseljabinszki meteoritnak! Szépségét tekintve akár nevezhetjük rondának is: nincsenek benne kondrumok, fekete/sötétszürke az egész, a kialakulásánál fogva tele van kisebb-nagyobb repedéssel, mindössze néhány csillogó vasdarab tanúskodik a kozmikus eredetéről.

impact melt csiszolt felülete 

A meteorit belső összetételét, minden apró részletének okát a kialakulásnál kell keresni: mint minden kozmikus test, így ez is valamikor kialakult és a légkörbe belépő test méretét tekintve egy sokkal nagyobb kisbolygóból szakadhatott ki még réges-régen. Ez a kiszakadt szikla hosszú ideig keringett magányosan a Naprendszerben, míg végül – kozmikus pályafutása végén - találkozott a Földdel.

külső réteg

Az eredetileg LL5-ös típusú anyakisbolygó régen egy hatalmas kozmikus összeütközést szenvedhetett el. Ilyenkor darabjaira tört, és a repedésekbe, az LL5 sziklák közé beszivárgott egyfajta, az ütközésnél keletkezett olvadt anyag, az impact melt. Ez az oka annak, hogy ilyen összetevőkből áll a cseljabinszki meteorit.
 


Érdekességek: 
- A légkörbe belépő test Apollo-típusú kisbolygó volt
- A hullás után kb. fél nappal rekordközelségben elhaladt mellettünk a 2012 DA14 (=367943 Duende) jelű földsúrló kisbolygó. A két eseménynek NEM volt köze egymáshoz, csak véletlen egybeesés volt (a pályaszámítás zárta ki, hogy a két objektum közös eredetű lenne.)."

Írta: Gucsik Bence, 2014. Harka      

2014. augusztus 22., péntek

Kappa Cygnida maximum 2014!

Vannak rajok, melyek népszerűsége az augusztusi PERseidák mellett szinte eltörpül. Sőt! Augusztusban szinte minden Tűzgömbről azt hisszük, hogy PERseida, pedig ha jobban megnézzük gyorsabbak, zöldebbek vagy sárgásabbak vagy épp komótosabbak, és ami a legfontosabb, hogy egészen más irányból érkeznek!

A Kappa Cygnidáknak (KCG) 18-án volt a maxmuma és bizony igen szép hullást hoztak a PERseidák mellett, több fényesebb Tűzgömbbel!

20:07UT Landy-Gyebnár Mónika felvétele:

21:36UT Harka, Gucsik Bence KCG felvétele:

És jelenlétük azóta is igen látványos, esténként 3-4 fényes Tűzgömbbel!  
HAJRÁ KCG-k! :)

2014.08.21/22.

2014.08.21. 18:47UT-kor Budapestről nézve viszonylag magasan Északra, kékes-zöldes -4mg fényességgel volt látható, igen gyors sebességgel az alábbi KCG Tűzgömb!
HUPOL felvétele Budapestről

HULUD1 felvétele Ludányhalásziból (Berkó Ernő)

Majd 20:26UT-kor egy újabb kicsit alacsonyabban (távolabb Északra) -4mg fényes KCG:
Bp. Észak ~ TGL*

Székesfehérvár - Bakos Liza

 HUAGO felvétele (Jónás Károly)

Fidrich Róbert többedmagával szintén vizuális észlelője volt a -3mg fényes Tűzgömbnek, mely a Polaris Csillagvizsgáló teraszáról a Sarkcsillag mellett tűnt fel.

22:52UT-kor megint Északi irányba egy újabb -3,5mg fényeset villanó KCG Tűzgömb:
HUMOB, Tatai kamera (Tepliczky István)

23:25UT-kor a Becsehelyi kamera látta É-K felé magasan ezt a szintén végén villanó KCG Tűzgömböt!
HUBEC (Perkó Zsolt)

2014.08.20/21.

2014.08.20. 19:36UT fényeset villanó, szép hosszú KCG Tűzgömb D-K felé, Jónás Károly felvételén:

2014.08.18/19.

Bakos Liza gyönyörű meteoros összefoglalója Székesfehérvár mellől:
 (klikk nagyobb méretért)

2014.08.17/18.

19:56UT-kor gyönyörű -5mg fényes KCG Tűzgömb Északon, Bakos Liza felvételén:

Budapestről Észak felé:

HUPOL felvétele:
Budapest, Polaris Csillagvizsgáló

2014. augusztus 18., hétfő

PERseida maximum 2014

Az idei PERseida maximum a derült előesték után felhőlyukakban vadászós programnak ígérkezett. Míg az ország déli részén irigylésreméltón tombolt a nap, addig északon ki a gomolyfelhők árnyékában, ki a szakadó esőben tervezgette, merre induljon. Karcsiék Csonkatoronynál csatlakoztak a helyi Kiskun Csoporthoz egészen fél 1-g tűrhető egük volt az alábbi mesés felvételekkel:
2014.08.12. 22:13UT - Jónás Károly

"Még egy szép Perseida a Csonka-toronynál! Ez kb -3m fényes lehetett 21:14 UT-kor, de sajnos az eleje lemaradt, és a felhők is kezdtek zavaróak lenni."
2014.08.12. 21:14UT - Jónás Károly

Eközben Dunántúlon Veszprém - Székesfehérvár környékén a kezdeti derült után váltakozó felhőlyukakban vadászott két elszánt női Tűzgömbvadászunk!

Bakos Liza: "Csalódott vagyok, ami az idei Perseidákat illeti, nagyon haragszom az időjárásra! A holddal kezdtem kibékülni, nagyon jól indult az estém, 12-én 21 órára teljesen kiderült az ég, gyönyörűen ragyogtak a csillagok, egészen 22:20-ig, majd szépen elkezdett felhősödni, először átvonulások voltak, de fotóztam tovább, hiszen, ha egy fényes TG pottyant volna, az gyönyörűen átsejlett volna a vékony felhőzeten keresztül! Egyszer csak elkezdett vastagodni a felhőzet, de még ekkor is nagyon bizakodó voltam, hagytam a gépeket, mert itt-ott voltak felhőlyukak. De aztán nagyon rövid idő alatt, teljesen egybefüggő felhőzet lett, a hold is végleg eltűnt! :( .. Hazajöttem, kitettem az egyik gépet, a legelső exponáláskor 22:34UT fogott egy -1,5 magnis PER-t! Ennek nagyon megörültem, szép fényes volt vizuálisan és szép színes! Még kb. 5 percet tudtam fotózni és vége. Azért ennek az egynek örülök és annak a 2 db tűzgömbnek amit vizuálisan megfigyelhettem, de sajnos lefotózni nem tudtam, mert az egyik a horizonton húzott el, a másik pedig zenit közelben! Talán jövőre több szerencsénk lesz az időjárással - a holddal biztosan! :)"
2014.08.12. 22:34UT - Bakos Liza

Landy-Gyebnár Mónika Veszprém mellett volt kint már sötétedéstől és "... Kb. 6-7 fényes volt, amit láttunk (egy ismerős is felkeveredett a hegyre, vele drukkoltunk a felhőréseknek. A felhők győztek, 2:20 felé teljesen bevastagodott és félő volt, hogy az eső is elered, így hazajöttünk. Eső végül csak hajnalra lett...

2014.08.12. 23:58UT - Landy-Gyebnár Mónika

A 23:01UT Tűzgömb zöld volt, csak a városi vörös 3,14csa fényszenny miatt kékesre volt állítva a fehéregyensúly, de úgyis beégett és nem lett volna színe a képen. Ami lilás színe látszik, az kromatikus aberra... De legalább beleesett a látómezőbe." Gratulálunk!!! :)

2014.08.12. 23:01UT - Landy-Gyebnár Mónika

Ugyanezt a Tűzgömböt Ujj Ákosnak is sikerült megfognia, mely -5mg fényességgel villant az ország Északi részén!
2014.08.12. 23:01UT - Ujj Ákos

..és ezt a Tűzgömböt jómagam is láttam, 10 további meteor társaságában a hajnal során... :)

Ez a bejegyzésünk még folyamatosan frissül! :)

2014. augusztus 16., szombat

PERseida Tűzgömb ~ pályaszámítás

2014.08.12. 21:13UT-kor egy végén fényeset villanó, hosszú PERseida Tűzgömb 
volt látható az ország nyugati része felett. Csizmadia Szilárd az alábbi számításokat végezte 
a VCSE videometeoros kamerák szimultán felvételeiből.
 
HUVCSE02/BAJ2 (operátor: Csizmadia Szilárd, a kamera helye: Baja) 
 
HUVCSE03 (Zelkó Zoltán, kamera helye: Budapest)
 
A meteor összegzett képeit a fenti felvételek mutatják. A pályaszámítás eredménye:

Feltűnés: 109,49 km +/- 50 méter magasan, Tolna megyében,

Eltűnés: 78,72 km +/- 950 méter magasan, Baranya megyében.

A földre vetített pályát az alábbi ábra mutatja: (klikk a nagyobb képért)
59 fokos szöget zárt be pályája a függőlegessel. Sebessége a légkörben 57,8 km/sec volt. 
Ebből és az irányából vissza lehetett számítani a Naprendszerbeli pályáját. 
Mielőtt a légkörünknek ütközött volna, ezen a pályán mozgott, egy tipikus 
Perzeida-volt. A Perzeida-raj átlagos elemeit az IAU Meteor Data Centerből vettük.

Paraméter           Jelölés    Perzeidák átlaga    A mi tűzgömbünk
Radiáns helyzete
Rektaszcenzió      RA          46,8°                   45.8°
Deklináció              D           57.7°                   57.4°
Pályaelemek
Napközelpont       q           0.949 CSE            0.942 +/- 0.001 CSE
Excentricitás         e           0.96                      0.76
Napközelség
helyzete           kis omega    150°                   146.9° +/- 0.2°
Felszálló
csomó hossza   nagy omega   139°               139.2°
Inklináció                    i        113°                    112°+/- 0.04°
Sebesség a
Föld távolságában  Vg           59.5 km/s           57.8 km/s

A Poynting-Robertson effektus hatására az excentricitás (és a fél nagytengely) 
folyamatosan csökken, ez alapján egy közepes korú rajtag lehetett ez, de a 
többi pályaelem feltűnően szép egyezést mutat az irodalmi értékkel. Több 
elméleti számolás szerint az idősebb rajtagok pályája gyorsan eltér majd az 
átlagtól, ahogy a bolygók yavaró gravitációs hatása, a Nap fénynyomása stb. 
módosítja a pályákat.

Maga a meteoroid eredetileg 7-9 grammos lehetett. A Perzeida-meteorok átlagos 
sűrűsége 2,2 gr/cm^3. Ezzel a tömeggel és sűrűséggel az adódik, hogy ha a 
meteoroid eredetileg gömb alakú volt, akkor mérete csak 9-10 milliméter volt! 
A mozgási energia képlete: E = 0.5 m v^2. Véve az m=7...9 grammot és a v=57.8 
km/sec-et, a meteoroid mozgási energiája légkörbeéréskor kb. 13-15 MegaJoule volt (!!). 
Egy 2000 kg-os személyautó 72 km/óra sebességgel ha halad, akkor van neki 400 
kiloJoule energiája. Ennyit számít, hogy ez a meteoroid ekkora sebességgel 
száguldozik a Naprendszerben!

A meteor fényessége túl alacsony volt, a feltűnési magassága túl nagy, a tömege 
túl kicsi, hogy leessen belőle bármi is. A meteorithulláshoz -10 mg-nél nagyobb 
fényesség kell, és nem ilyen magasan kell kihunynia, hanem le kell jönnie egész 
15-20 km-es magasságig, hogy maradjon is belőle valami. Ez bizony odafenn 
szétizzott.
                                                                   /forrás: Vega Csillagászati Egyesület/